2012. november 24., szombat

13.Fejezet

Sziasztok! :) 
Remélem ez a rész is tetszeni fog majd.:)
3-4 komi és már olvashatjátok is a folytatást, szóval hajrá!^^
Jó olvasást! :) Puszi: Jenny♥

-Katelyn.-rázza meg valaki a vállamat, mire kinyitom a szemem. Azt hiszem kicsit elbóbiskoltam. Fülemből gyorsan kihúzom a fülhallgatót.

-Mit szeretnél?-kérdezem mosolyogva Logant.

-Egy szerencsét hozó csókot.-ül le mellém.

-Ebben könnyen segíthetek.-hajolok oda hozzá, majd egy érzelmes csókot váltunk, ő már el is szalad és fel megy a bátyámékkal a színpadra. A One Direction-ös fiúk pedig lehuppannak mellém. Harry kivételével..

-Na milyenek voltunk?-kérdezi lihegve Zayn majd bele iszik a vízébe.

-Őszintén fogalmam sincs. Elaludtam, bocsi.-nézek rájuk sajnálkozón.-De tuti, hogy jók voltatok mint mindig.-mosolygok rájuk.

-Szerencséd, hogy ezt mondod.-karolja át nevetve a vállam Niall. 

-Hülye vagy!-nevetek fel. Ekkor megcsörren a telefonom. Ránézek a kijelzőre ahol anya képe villog. Mosolyogva nyomom meg a "Fogadás" gombot. Majd felállok és odébb sétálok, hogy nyugodtan beszélhessek vele.

-Szia anya!-köszönök bele felszabadultan a telefonba.

-Szia Katelyn. Hogy vagytok? Már nagyon hiányoztok ám.

-Te is nekünk És remekül vagyunk. Otthon mi újság?-kérdezem miközben kisétálok a folyosóra.

-Itthon is minden rendben van. Csak olyan csendes a ház nélkületek.-sóhajt fel a végén, majd újra vidámra vált a hangja.-És mesélj milyenek a One Direction-ös fiúk?-kérdezi kíváncsian, felkuncogok a lelkesedésén. De ezzel egy időben neki is kezdek a mesélésnek. Elmesélem miket szoktunk csinálni. Anya néha felnevet a vicces sztorikon. Persze a veszekedéseket és a Harryvel való csókot nem említem.

-És tetszik valamelyik?-kérdez rá anya hirtelen. Valahogy mindig ráhibáz a helyzetre.

-Anya! Logannel járok, emlékszel?-kérdezem kicsit idegesebben, ezzel próbálom kerülni, hogy róla keljen beszélnem. Anyának sem kell mindent tudnia.

-Jól van kicsim tudom, de attól még tetszhet valamelyikőjük.

-Erről inkább nem szeretnék beszélni.-zárom le ennyivel. Szemeimmel körbe tekintek a folyosón ahol álldogálok. Rengeteg ember szaladgál fel s alá. Velem nem is foglalkoznak. De a szemem megakad az egyik eldugott sarokban üldögélő göndörön.-Anya ne haragudj de most leteszem majd még később visszahívlak.

-Jól van. Jók legyetek. Szeretlek titeket. Szia.

-Mi is téged, szia!-teszem le. Majd kissé bizonytalanul de elindulok Harry felé. Leülök mellé. Egy pillanatra felemeli a tekintetét rám.

-Hát te?-kérdezi meglepődötten.

-Mért üldögélsz itt egyedül? Mért nem vagy a srácokkal?-teszem fel sorban a kérdéseimet.

-Kicsit összekaptunk.-von vállat nem törődöm stílusban, de engem nem tud átvágni. Látom rajta, hogy ezzel csak próbálja elrejteni, hogy mennyire is bántja az a dolog legbelül.

-Mi történt?

-Nekem támadtak, amiért nem voltam hajlandó elmondani nekik miért viselkedett úgy velem Kendall.

-Sajnálom.-hajtom le a fejem.

-Hé. Nem a te hibád.-emeli fel gyengéden a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni.-Ha akkor nem csókollak meg akkor mind ez nem történt volna meg. Bár hazudnék ha azt mondanám, hogy megbántam.-mondja miközben végig mélyen a szemembe néz. Egy pillanatra teljesen el is veszek a szép zöld szemeiben. De hamar megrázom a fejem, hogy ezzel is kicsit tisztábban gondolkozzak. Mivel most nem a szállodában vagyunk, ahol senki sem lát minket.

-Erről inkább ne beszéljünk.-fordulok el tőle.-Megyek és megkeresem a többieket.-állok fel szélsebesen.

Azt sem tudom merre megyek. Az egyetlen ami érdekel, hogy minél távolabb legyek Harrytől. Nem azért mert annyira ki nem állhatom vagy ilyesmi. Épp ellenkezőleg még engem is megrémítenek az érzések amik akkor fognak el amikor vele vagyok. Nem tudom mi lehet ez, de jobb lesz ha ezek után a lehető legmesszebb leszek tőle.

-Beszélnünk kell!-ragadom meg James kezét és odébb húzom Loganéktől. -Úgy érzem muszáj ezt valakivel megbeszélnem.-Miután tisztes távolba érünk csak akkor kérdez rá James.

-Mi az? Történt valami Harryvel?-vonja fel a szemöldökét.

-Én csak.. én.. nem tudom mi van velem.-hadonászok a kezeimmel.

-Valamivel érhetőbben Katelyn, mert így ebből semmit sem értek.-fogja le a kezem.

-James, Katelyn gyertek!-kiált oda nekünk Drake, mielőtt bármit is mondhatnék.

-Épp beszélgetünk.-szól oda neki James.

-Nem érdekel, majd később megbeszélitek most indulás!-kiált oda nekünk ismét Drake ellenkezést nem tűrően, így fogjuk magunkat és követjük majd beszállunk az autóba amiben a többiek már helyet foglalnak. Most Kendall és James közé kerülök. Csak bámulok magam elé és gondolkozom. De nem jutok előrébb semmivel sem.

-Hé édes minden rendben?-kérdez rá Logan, mire minden rám kapják a tekintetüket beleértve Harryt is. Ahogy felnézek az előbb említettel összetalálkozik a tekintetünk, de én gyorsan el is kapom róla, inkább Loganhez fordulok.

-Persze, csak kicsit rosszul érzem magam.-kamuzok és egy halvány mosolyt erőltetek magamra.

-Lehet hogy meg kellene néznie egy orvosnak.-aggodalmaskodik barátom.

-Nem kell. Csak a fáradság miatt van. Ne aggódj!-nyugtatom meg.

-Srácok elfelejtettem mondani. De a nektek ma még lesz egy interjútok. Szóval a többieket ki tesszük és mi már megyünk is.-fordul hátra Drake.

-Ne már!-nyögnek fel egyszerre a fiúk.

-Minekünk is lesz?-kérdezi meg Liam.

-Nem csak a BTR-nek.-szólal meg ismét Drake, mivel Paul nem volt velünk. Nem tudom hogy ő hova mehetett, de nem is számít. A szállodánk előtt le is parkol a limo.

-Katelyn jössz vagy maradsz?-kérdezi meg Carlos.

-Most inkább maradnék.-nézek rá Loganre.

-Szerintem is jobb ha maradsz. Menj fel és pihend ki magad.-mondja kedvesen. Elköszönök tőlük majd mi hatan kiszállunk az autóból és csendben besétálunk a hotelbe. A liftbe beszállunk és halkan utazunk fel a mi szintünkre. A lakosztályba beérve mind levetik magukat a kanapéra kivéve Harryt ő szótlanul elindul a szobájába. Nagyon rossz nézni hogy így bánnak vele. Amint Harry beér a szobájába a fiúk elkezdenek beszélgetni a koncertről.

-Miért csináljátok ezt vele?-kérdezem és fejemmel Harry szobája felé bökök, nem mintha nem tudnák egyből hogy kire gondolok.

-Mert elegünk van belőle, hogy nem bízik meg bennünk.-szólal meg elsőként Zayn.

-Igen. Mostanában állandóan búslakodik. Hiába faggatjuk, hogy mondja el nem teszi és így nem tudunk neki segíteni.-mondja kicsit szomorúan Liam. Niall csak helyeslően bólint. Loura pillantok. Látom rajta, hogy őt is zavarja ez a helyzet. Ezért fogom magam és Harry után megyek. Tudom! Épp ma döntöttem el hogy távol maradok tőle. Hát ez így is lesz, de előtte meg kell ezt oldanom.

-Miattam vagy rosszban a srácokkal. Szóval elmondom nekik.-támadom le amint belépek a szobájába. Kérdőn pillant rám.

-Mi? De hát mért?-ül fel az ágyában.

-Mert bűntudatom van amiatt hogy ilyen most a kapcsolatotok.-mondom, de nem nézek rá. Érzem magamon a pillantását. Úgy érzem, hogy ez a legjobb pillanat, hogy távozzam még mielőtt elgyengülnék és bármi is történne.

-Fiúk-hívom fel magamra a figyelmet.-Valamit el kell mondanom.-kezdem kicsit bizonytalanul.

-Valami baj van?-kérdezi aggódva Liam.

-Történt valami?-szólal meg Zayn is.

-Igen. De mielőtt elmondanám mindegyikőtöknek meg kell ígérnie, hogy tartja száját.-nézek végig rajtuk. Mind értetlenül bámulnak, Lou kivételével. Ő biztos hogy sejti, hogy mi a mondandóm. Egyedül meglepettséget vélek rajta felfedezni, ami amiatt van, hogy nem érti mért avatom be a többieket ebbe, mikor titok. De nincs mit tenni, muszáj!

-Megígérjük. De mond!-türelmetlenkedik Zayn.-Teljesen megijesztesz!

-Harryvel csókolóztunk. Emiatt volt mostanában olyan amilyen és ez volt az amit nem mondott el nektek. Szóval bocsássatok meg neki és legyen minden ugyanolyan köztetek mint régen!-darálom el egy levegővel.


-Várj egy pillanatot!-int le a végén Niall.-Csókolóztatok?-kérdez vissza hitetlenül. Aprót bólintok és lehajtom a fejem szégyenemben. Emiatt félő hogy elítélnek.

-Büszke vagyok rád hogy elmondtad!-ölel meg Lou hirtelen. Aranyos tőle, hogy ilyen kedves velem ezek után is.

-Ugye most nagyon utáltok?-kérdezek rá kicsit félve.

-Dehogyis. Miből veszed ezt a hülyeséget?-mondja Zayn. Csak megvonom a vállam.

-Nem haragszunk rád! Mindenki követ el hibákat. A barátoknak az a dolguk hogy kiálljanak egymás mellett bármekkora hülyeséget is követ el az illető.-mosolyog rám kedvesen Liam. Annyira jól esik hogy ezt mondják hogy érzem, hogy könnybe lábadnak a szemeim a boldogságtól.

-Szeretlek titeket fiúk.-ölelem meg a hozzám legközelebb levőt, vagyis Louist.

-Csoportos ölelés.-kiáltja el magát Niall majd ránk veti magát Zaynnel és Liammel együtt.


Na milyen lett? Komikat.! 3-4 komi után jön a folytatás! :) Puszi: Jenny♥